Kiegészítõ szabályok a Társaság küldetésérõl

1-     1. § Jézus Társaságának jellege és karizmája a Szent Ignác atyánk és társai által végzett Lelkigyakorlatokból származik. Õk, a Lelkigyakorlatok megtapasztalásától vezetve, a szereteten alapuló apostoli közösséget teremtettek, és ebben a közösségben a tisztaság és szegénység fogadalmát letéve és pappá szenteltetve, önmagukat egészen elégõ áldozatként Istennek ajánlották fel[1]. Ezt azért tették, hogy a kereszt zászlaja alatt Isten seregébe álljanak, és egyedül az Úrnak és jegyesének, az Egyháznak szolgáljanak, az Úr földi helytartója, a római pápa alatt[2], és az egész világba küldjék õket[3] 'a hit védelmének és terjesztésének, valamint a lelkeknek a keresztény életben és tanításban való elõmenetelének érdekében'[4].

2. § Társaságunk sajátos jellege tehát az, hogy egyidejûleg szerzetesi, apostoli és papi közösség legyen[5], amely a szeretetnek és szolgálatnak igen különös kötelékével fonódik a római pápához[6].

2-     A Társaság önazonosságának és küldetésének ezen eredeti és lényeges elemeit a Formula Instituti foglalja magában, és Jézus Társaságának Rendalkotmánya fejti ki azokat[7].

3-     1. § A késõbbi általános rendgyûlések által magyarázott fenti okmányok szerint a Társaság küldetése abban áll, hogy az Egyházban és a mai világban  Krisztus egyetemes küldetésének szolgáiként[8] Jézus Krisztusnak azt a teljes üdvösségét mozdítsuk elõ, amely megkezdõdik már e jelen életben, teljességét pedig az örök életben nyeri el[9].  Ezért a Társaság mai küldetését így fogalmaztuk meg: e küldetés a hit szolgálata, amelyhez feltétlen követelményként hozzátartozik az igazságosság elõmozdítása[10].

2. § A hit szolgálata és az igazságosság elõmozdítása képezi a Társaság egy és ugyanazon küldetését. Ezért e kettõt nem választhatjuk el egymástól sem célkitûzésünkben, sem cselekedeteinkben, sem életünkben[11],  és nem is tekinthetjük azokat egyszerûen szolgálataink egyikének. Inkább legyen e kettõ az, ami összes többi szolgálatunkat integrális egységbe foglalja[12].

3. § Ez a küldetés integráló dimenzióként magába foglalja az evangelizálást, az evangélium inkulturált hirdetését és a más vallások követõivel folytatott dialógust[13]. Ezért küldetésünkben az a hit, amely az igazságosságot elõmozdítja, elválaszthatatlanul az a hit is, amely más hagyományokkal dialógust folytat és a kultúrákat evangelizálja[14].

4-     1. § Jézus Társasága Rendalkotmányának jelen 'Kiegészítõ Szabályai', amelyek túlnyomó részben az általános rendgyûlések határozataiból lettek átvéve, a mai megújulás fõbb eredményeit igyekeznek egybegyûjteni, hogy így megrajzolják a Társaság jelenkori hiteles képét, és szükséges segédeszközként szolgáljanak a Rendalkotmány alkalmazására, annak mély követelményei szerint.

2. § Amikor nem vagyunk képesek a Társaság e hiteles képét szabályokba foglalni, akkor mindig a Formula Institutiban és a Rendalkotmányban kifejezett képhez kell e 'Szabályokat' vonatkoztatni. Ugyanis ez a kép az eredeti forma, amelyet a jelen Szabályok természetüknél fogva kifejezni kívánnak[15]. E Szabályokat tehát a Formula Instituti és a Rendalkotmány fényében kell értelmezni.

[1]  Vö. Az elsõ atyák tárgyalásai (1539), MHSI Mon. Ign. Const., I, 2.

[2]  Vö.  Form. Inst. 1.

[3]  31. ÁR. 1. határozat, 2.

[4]  Vö. Form Inst. 1.

[5]  Vö. 34. ÁR. 6. határozat, különlegesen 8.

[6]  Vö. 32. ÁR. 2. határozat, 24; VI. Pál, 'Beszéd a 32. általános rendgyûlés atyáihoz', 1974.      december 3.

[7]  Form. Inst. 2.9; vö. Coll. d. 12 (31. ÁR. 4. határozat, 3).

[8]   34. ÁR. 1. határozat, 8.

[9]  33. ÁR. 1. határozat, 34.

[10]  32. ÁR. 4. határozat, 2; 2. határozat, 2.

[11]  32. ÁR. 2. határozat, 8; vö. 33. ÁR. 1. határozat, 38.

[12]  32. ÁR. 2. határozat, 9; vö. 33. ÁR. 1. határozat, 38; 34. ÁR. 2. határozat, 14.

[13]  34. ÁR. 2. határozat, 15, 20.

[14]  34. ÁR. 2. határozat, 21.

[15]  Vö. II. János Pál, 'Sacrae disciplinae leges' apostoli konstitúció, AAS, 1983, XI. old.