Küldetésünk tegnap és ma
I. Bensõ lényegét tekintve: Jézus társának lenni és életmódját folytatni
A jezsuita életének középpontjában a Jézussal való személyes kapcsolat áll. Minden apostoli munkánk gyökere ez a kapcsolat. A jezsuita arra hivatott, hogy ne csak az imában, hanem a tevékenységben is megtalálja Istent, tevékenységben is szemlélõdjön. Jézussal együtt akarunk munkálkodni a Szeretet országának eljövetelén.
Jézus szegényen, nõtlenül és a mennyei Atyának való engedelmességben élt. A jezsuita szerzetes is Jézus életmódját akarja követni, melyet a három szerzetesi fogadalom fejez ki.
A fogadalmakról bõvebben itt olvasható.
II. Külsõ megnyilvánulását tekintve: Szolgálni
1. Mit szolgálunk?
A keresztény hitet, amely igazságossággal jár
Az elsõ jezsuiták úgy foglalták össze küldetésüket, hogy az nem más, mint a keresztény hit védelme és terjesztése, az emberek segítése a keresztény életben való növekedésben. A Társaság küldetése tehát egyszerre irányul a már keresztények felé és azok felé, akik még nem ismerik Jézus Krisztust.
Szent Ignác szerint a Társaság célja, hogy 'embertársainkat Isten ismeretéhez és szeretetéhez és lelkük üdvösségéhez' segítsük.
Errõl bõvebben itt olvasható.
A II. Vatikáni Zsinat után egyre jobban elõtérbe került az a felismerés, hogy a hit szolgálatához milyen szorosan kapcsolódik az igazságosság kérdése is. Ezért a jezsuita rend ma úgy fogalmazza meg küldetését, hogy az nem más, mint a hit szolgálata, amelyhez feltétlen követelményként hozzátartozik az igazságosság elõmozdítása.
Errõl bõvebben itt olvasható.
2. Hogyan szolgálunk?
Egyetemes módon
Az elsõ jezsuiták nem akarták korlátozni magukat egyetlen országra, vagy egyetlen tevékenységre, hanem az egyetemes Egyház szolgálatát tûzték ki célul. Ezért fordultak a pápához, és ajánlották magukat neki, hogy a pápa mint az egész Egyház pásztora, küldje õket oda, ahova a legszükségesebbnek látja. A jezsuita rend ezért 'a szeretetnek és szolgálatnak igen különös kötelékével fonódik a római pápához' (idézet a Jézus Társasága kiegészítõ szabályaiból), amit egy külön, negyedik fogadalom is kifejez..
Errõl többet itt olvashatunk.
3. Miként szolgálunk?
Papként vagy testvéréként
A Jézus Társasága bár papi rend, mégis nem mindenki pap, vagy papságra készülõ skolasztikus (tanulórendtag). A Társaságban vannak testvérek, akiknek élete a szerzetes élet lényegét jelzi mindnyájunk számára. Hitbõl és szeretetbõl végzett munkájuk nélkül aligha képzelhetõ el igazi jezsuita munka. A testvérek tevékenysége az atyákéhoz hasonló módon rendkívül sokrétû. Vannak szerzetestestvérek, akik az atyák munkájának a hátterét biztosítják (gondnok, szakács, bevásárló, portás, kertész, gazdasági szakember stb), mások kifejezetten apostoli jellegû feladatokat végeznek (hitoktató, építész, csillagász, egyetemi tanár stb.)
Testvéri hivatásról többet itt olvashatunk.
III. Küldetésünk forrásai:
1. Szentjeink
Mit jelent jezsuitának lenni? Ezt mindenek elõtt azok életérõl tudjuk leolvasni, akik a legjobban betöltötték jezsuita küldetésüket: Rendalapítónk Szent Ignác és rendünk többi szentjei. Küldetés teljesítése közben csak az elmúlt száz évben több mint háromszáz jezsuita szenvedett mártírhalált.
Persze vannak hivatalos dokumentumok is, melyek fogalmakkal is próbálják kifejezni azt, ami szavakba nem önthetõ, a Szentlélek adta jezsuita karizmát:
2. Dokumentumok
I. A Jézus Társasága küldetését megfogalmazó három legnagyobb tekintéllyel rendelkezõ írás:
B. Formula Instituti 1550, ez a tíz évvel korábbi verzió kifejtettebb megfogalmazása.
C. A Jézus Társasága Rendalkotmánya
II. A Társaság küldetésének egy modern megfogalmazása a jezsuita Rendalkotmányunk Kiegészítõ Szabályaiban.

