PÁRBESZÉD - MAGYAR JEZSUITA PORTÁL - Megjelent A Szív februári száma

2010. szeptember 07., kedd - Regina napja

AD USUM NOSTRORUM

Főoldal > A Szív

Megjelent A Szív februári száma

A Szív főtémája februárban Horvátország és a horvátok, a velük táplált jószomszédi viszony, ideértve azokat a horvátokat is, akikkel egy a hazánk. A VilágEgyház rovatban tallózva meglepő hírre bukkan az olvasó: az egyik horvát újságíró markánsnak és példamutatónak értékeli a magyar egyház kiállását és a társadalomra gyakorolt hatását.

Az aLapgondolat rovat cikkei kifejezetten tágítják a tudnivágyó átlagolvasó látókörét, azokét is, akik utoljára a középiskolai történelemkönyvből tájékozódtak a horvát-magyar kapcsolatokról. Sokcsevits Dénes igényes tanulmánya ezen az ezeregyszáz éven vezeti át az olvasót. A következő írás kulturális útirajz: színvonalas idegenvezetőként kíséri az Adriára utazót azon a tájon, amelynek első szakasza egészen olyan, mint a hazai Dél-Dunántúl, és ami egyszer csak elragadóan mediterránná válik (Horváth Árpád SJ: Legjobb szomszédaink). Se szeri, se száma a két néphez egyaránt tartozó nagyjainknak. Közéjük tartoznak a Zrínyiek, akik közül a szigetvári hős születésének 500 éves évfordulójára emlékeznek a történészek, és akiről a számban Ötvös Lajos emlékezik meg. Mijo Karagi a hazai horvát önkormányzati élet egyik úttörőjeként a magyarországi horvátok közéletének izgalmas és tanulságos két évtizedét vázolja, és jó, hogy a kritikát sem mellőzi a parlamenti képviselet és az anyanyelvi liturgia hiányosságairól. Négy érdekes villáminterjú tesz tanúságot arról, hogy a két nép kapcsolata valóban baráti, szinte testvéri és ezt a jó kapcsolatot érdemes tovább ápolni (Horvát magyarok).

A téma szentírási vonatkozása ezúttal a tenger, amely az ókori Keleten általában félelmet keltő volt, Isten választott népe azonban a nagy és a kis világítókhoz hasonlóan játékszernek tekintette a Teremtő kezében, és erről Jézus maga is csodajelekkel tett tanúságot. (Nemeshegyi Péter SJ: A tenger a Bibliában). A szépirodalmi kapcsolódásra egy "felvilágosodás kori" horvát költő magyarul írt időmértékes verse (Matija Petar Katani: Magyar lant) és a magyar középiskolások szemében legismertebb 19. századi horvát irodalmár, Miroslav Krlea Petőfiről szóló esszéje mutat rá. Az Értékleső rovatban a mohácsi busókészítőt, Rosta Endre népi iparművészt szólaltatja meg (Plichta Adrien: Ébresztő, itt a tél vége!). A képmeditáció is egy adriai tenger menti város Csontváry Kosztka Tivadar megfestette látképét szemlélteti a szokásos helyen (Babarczy Veronika: Tengerparti város).

Jézus társait két könyv tükrében látjuk viszont: a könyvismertetések Pálos Antal SJ és Mustó Péter SJ küzdelmeire, életük munkájára hívják fel a figyelmet. A fiatal szülők kedvelt rovata (AnyaApaGyerekek) nálunk is meghonosodó, terjedő szokások ürügyén szól a családi élet bensőséges kapcsolatairól, amelyeket így vagy úgy, ám mindenképpen sok munkával ápolni kell (Bodó Marcsi: Fogtündérek és Valentin-nap az Újvilágból?). Az ImaÉlet rovat kisiskolásokkal foglalkozó hitoktatóknak lehet most segítségére az elsőáldozás körüli korosztállyal végzett lelkinapok forgatókönyveivel (Bárdosy Éva).

A Szív februári számát ifjúsági mellékletként kíséri a Szentjánosbogár magazin, amely a farsang és a böjt üdvös váltakozását tartotta szem előtt a szerkesztéskor. Egyebek között egy motorral közlekedő csupaszív bogárlánnyal, két logopédiával foglalkozó másikkal, a Mosolygó Kórház két önkéntesével hozza össze az olvasókat, és persze van Járunk? rovat, Csodapatika, a mese mellé most egy kis novella is járul, parányi elmélkedés, költemény Istenhez, Szenteltkvíz és minden, ami belefért ebbe a húsz kis oldalba.