Nagyszombat a XVI-XVIII. században, az esztergomi érsekek ideiglenes székhelyeként és a hazai katolikus megújulás fellegváraként szolgált. A városban megtelepedő jezsuitáknak régi vágyuk volt, hogy az önként, szívvel-lélekkel vállalt magasztos feladatuknak megfelelő templomot építtessenek, amelynek jótékony kisugárzása messze földre eljut. 

 

A kínai nők hosszú sorából, akik az elmúlt évszázadok során, olyan önzetlenül és nagylelkűen szolgálták a kínai keresztény egyházat magasan kiemelkedik Candida Hszü /Candida Xu/ neve és tevékenysége.

 

Bento de Góis porugál jezsuita segítő testvér a XVII. század elején több éves kalandos és viszontagságos utazás során megfejtette a Marco Polo által emlegetett titokzatos "Cathay" ország rejtélyét.

 

400 esztendeje hunyt el P. Matteo Ricci a kínai jezsuita misszió és az inkultúráció megalapítója, aki megnyitotta Kína kapuit a kereszténység előtt.

 

Avilai Szent Teréz spanyol kármelita szerzetesnővér, a sarutlan kármelita rend alapítója, misztikus gondolatai és látomásai miatt sokszor került kellemetlen helyzetbe, az egyházi hatóságok kereszttűzébe, de a jezsuita gyóntatói mindvégig mellette álltak és megvédték a zaklatásoktól, noha nem mindig értették a gondolatait és ezért néha nehéz napokat szereztek neki.

 

 

 

A világ és Magyarország neveléstörténetében két kiemelkedő jelentőségű szerzetesrend tevékenysége közismert: a jezsuitáké és a piaristáké. Természetesen a többi szerzetesrend oktatási és nevelési tevékenysége is fontos volt, de az alapokat a fent említett két rend rakta le.  

 

A kalocsai jezsuita kollégium és rendház az 1944 és 1946 közötti években nagy megpróbáltatásokon ment keresztül, de még a legnehezebb napokban sem szünetelt az oktatás.  

 

A legelső jezsuita társak 1534. augusztus 15-én tették le az első ünnepélyes fogadalmukat a párizsi Szent Dénes vértanúnak szentelt kápolnában, ez a hely számít a Jézus Társasága születési helyének.  

Lobmayer Alfréd /P. László X. Ferenc/ (1876-1921), a Tanácsköztársaság idején szakállt növesztő és civilben járó jezsuita.  

P. Martino Martini olasz jezsuita misszionárius a császárkori Kínában elismert térképész és történész volt, majd az elsőként védte meg a jezsuiták inkultúrációs hithirdetési módszerét a pápai udvarban.  

A müncheni jezsuita Szent Mihály-templom a szellemi kisugárzó központ szerepét töltötte be az ellenreformáció, a katolikus megújulás idején Bajorországban.  

Bécs sok más nagyvároshoz hasonlóan nem bővelkedik a jezsuita szobrokban és emlékművekben, azonban egyedülálló módon, egy magyar jezsuita: Pray György szobra is felkerült a Mária Terézia-emlékműre.  

Ijjas Antal személyes hangvételű, rövid életrajzi írása Loyolai Szent Ignácról.  

Andrea Pozzo a zseniális jezsuita segítőtestvér elméleti lés gyakorlati munkájával új irányt szabott a barokk építészetben és festészetben.  

Bécs a magyar jezsuiták történetében mindig fontos szerepet töltött be, hiszen évszázadokon keresztül innen irányították a magyar jezsuiták tevékenységét, nagyon sok magyarországi jezsuita tanult és szolgált a bécsi jezsuita intézményekben.  

Michal Boym jezsuita misszionárius, az első európai sinológusok egyike, térképész, természettudós és a hagyományos kínai gyógyászat legelső európai népszerűsítője volt.  

Az észak- és a délamerikai jezsuita missziókban számos magyar jezsuita misszionárius tevékenykedett, az indiánok keresztény hitre való térítésében, a műveltségük emelésében és a gyarmatosítók kizsákmányolása ellen.  

A rozsnyói Xavéri Szent Ferenc templom a város legjellegzetesebb épülete, amely uralja a teljes városképet.   

P. Koncság Nándor a vitatott nemzetiségű, de valószínűleg magyar származású jezsuita misszionárius rendkívűl sokat tett Mexikó keresztény hitre való térítésében, indiánok ezreit keresztelte meg, több missziót alapított, és ezek mellett földrajzi és térképészeti munkákat is végzett.  

A közép-európai katolikus újjászületés egyik legismertebb alakja a cseh jezsuita P. Antonín Koniás. Az egész élete és munkássága teljesen összefonódott a csehországi rekatolizációs törekvésekkel, egész erejével a protestantizmus ellen küzdött.  

A jezsuita missziós tevékenységben az úttörő szerepet a spanyol misszionáriusok vállalták, nekik köszönhető nagyrészt Ázsia és Amerika keresztény hitre való térítése.  

A trencséni jezsuita templom a magyarországi barokk művészet egyik gyöngyszeme, amely messze a határokon túl igen nagy elismertségre tett szert.  

P. Victor Dillard francia jezsuita atya követte, a II. világháború idején, Németországban munkát vállalni kényszerülő francia munkás fiatalokat, osztozott sorsukban és életét áldozta a koncentrációs táborban.  

Ausztrália nemzeti szentje, Boldog Mary McKillop, azon szentéletű rendalapító nők közé tartozik, mint Ávilai Szent Teréz vagy Ward Mária, akiket az életük során és munkájukban a jezsuiták segítették és támogatták.  

A bécsi Xavéri Szent Ferenc tiszteletére felszentelt jezsuita templom, a maga fizikai valóságában a barokk építészet és festészet kincsesháza, számos közép- és kelet-európai jezsuita templom előképe.  

A jezsuiták rendkívül sokat tettek az üldözöttek megmentésében szerte Európában, miközben maguk is üldözötté váltak.  

P. Blas Valera, az első perui, egyben az első meszticszármazású jezsuita, az egész életét és tudományos munkásságát máig sok titok és rejtély fedi.  

A jezsuiták első, több mint két évszázados (1540-1773) működése és annak kihatása a dél-amerikai kontinensre egyszerűen felmérhetetlen. Számos magyar jezsuita misszionárius tevékenykedett a jezsuiták indián redukcióiban valamint tanítottak az iskoláikban.  

A Pesti Jézus Szíve-templom egyik legszebb, de a régi hívek körében is a legkevésbé ismert kegytárgya: a Prágai Kis Jézus kegyszobor másolata.
 

P. Csávossy Elemér a magyar jezsuita rendtartomány többszöri főnökének tanulmányi évei meghatározták a későbbi teljes jezsuita életét és szellemiségét, a sorsdöntő évekről olvashatunk az eredeti visszaemlékezések alapján.  

Napjainkban a magyar jezsuiták központjában, a pesti Jézus Szíve templomban és rendházban található az egyik legnagyobb tematikailag is összefüggő Feszty Masa gyűjtemény.  

A nagy pedagógiai múlttal és hagyományokkal rendelkező jezsuita rend, a rendszerváltás után az egykori "szocialista fellegvárban", Miskolcon nyitotta meg az első középiskoláját, amelyet ma már Magyarország legjobb gimnáziumai között emlegetnek.  

P. Pálos visszaemlékezése a szerzetesek 1950 nyarán történt elhurcolására és a későbbi szenvedéseikre.  

A magyar jezsuiták a XIX-XX. század fordulóján felismerték, hogy milyen hatásos eszköz a sajtó az apostoli munkákban, ezért számos vallásos, hitbuzgalmi, társadalmi és kulturális lapot indítottak a széles tömegek számára valamint többször, megújoló formában kiadták a saját belső hírközlönyeiket.  

P. Cser László visszaemlékezése a pécsi Pius jezsuita gimnáziumban eltöltött éveire.  

A magyar jezsuiták a sötét, nehéz, igazán embertpróbáló 1944-1945-ös években, nagyon sok száz embert mentettek meg a biztos pusztulástól. Vidéki és fővárosi kibombázott menekültek, katonaszökevények és üldözött zsidók találtak biztos menedékre a budapesti jezsuita rendházban és a pesti Jézus Szíve-templomban. Az atyák önzetlen, emberséges munkájáért és helytállásáért a jeruzsálemi Yad Vashem Intézet P. Raile Jakab jezsuita szerzetest a Világ Igazai kitüntetéssel ismerte el.  

P. Cser László lírai hangvételű, személyes visszaemlékezése a rendszerváltás utáni első budapesti látogatására  

P. Cser László eredeti visszaemlékezése a pekingi kínai nyelv iskolán eltöltött évekre.  

P. Takács beszámolója a családjához írt levelei alapján a Kínai misszióba vezető utazásáról.  

P. Zrínyi József SJ visszaemlékezése a múlt század ötvenes éveiben, Kanadában töltött egy évtizedére.  

P. Takács János SJ egész életét a kínai magyar jezsuita missziónak szentelte, a Kínából való kiűzetéséig előbb a támingi rendházban volt házfőnök, majd Csangjüanban misszionárius, utána átkerült Tajvanra, végül mint a sydney-i menekült magyarok lelkipásztora hunyt el.  

P. Michele Ruggieri olasz jezsuita, P. Matteo Ricci SJ társa volt, aki Európába visszatérve latin fordításban kiadta a klasszikus kínai filozófia és szépirodalom értékes alkotásait valamint megbízható térképeket jelentetett meg Kínáról, ezzel megalapítva a modern európai sinológiát.  

A pesti Jézus Szív-templom felépítése nem történhetett volna meg, Győry Teréz grófnő önzetlen és áldozatos munkája nélkül, benne tisztelhetjük a jezsuiták magyarországi központi templomának a megálmodóját és megvalósítóját.  

P. Matyasovich Henrik SJ eredeti beszámolója a hollandiai magyar jezsuita pasztorációs munkáról, amelyet a múlt század 50-es és 60-as éveiben végeztek.  

P. Fazekas János SJ eredeti beszámolója a Nyugat-Ausztráliában végzett magyar nyelvű lelkipásztori munkáról a múlt század 50-es és 60-as éveiből.  

P. Kővári Károly SJ visszaemlékezése a neves magyar jezsuita folyóirat: A Szív kanadai és amerikai kiadásának történetéről.  

P. Matteo Ricci (1552-1610) jezsuita misszionárius, a keresztény hithirdetés úttőröje teljesen új eszközöket és módszereket alkalmazott a misszionáriusi munkában, ezzel sok ezer kínait megtérített valamint megmutatta a követendő utat a későbbi hithirdetőknek.  

P. Maron József eredeti beszámolója, a kínai polgárháborúban Tangshanba menekült magyar jezsuita misszionáriusok megpróbáltatásairól.
 

P. Kerkai Jenő SJ életéről emlékezik meg, a kortárs és a harcostárs szemével Vida István, aki a múlt század harmincas-negyvenes éveiben aktív részese volt, mind a KALOT, mind az EMSZO mozgalmaknak.  

A megváltozott politikai és társadalmi rendszer miatt, 1948-tól egyre reménytelenebbnek látszott a fiatal magyar jezsuiták helyzete Magyarországon. A képzési és a működési lehetőségek ellehetetlenülése folytán a fiatal jezsuiták elhagyták az országot.Azonban távozásuk előtt fogadalmat tettek az Úti Boldogasszony kegykép előtt. Innsbruckban keletkezett 1949 május-június hónapokban a "Magnis itineribus" címmel egy programtervezet, amely az eljövendő élet lehetőségeit taglalta valamint támpontokat kívánt nyújtani a külföldön vezetett magyar jezsuita élethez.  Az őket követő második nagyobb csoport fiatal jezsuitái akik az 1956-os forradalom- és szabadságharc után kerültek külföldre, 1957 tavaszán, az ausztriai St. Andraeban kiadtak egy "Hűségnyilatkozatot", amelyben hittet tettek a magyar nép szolgálatára.  

A II. világháború alatt számos jezsuita küzdött a fasizmus ellen, közülük az egyik, P. Izay Géza volt, aki főként 1944-ben diákjai és rendtársai segítségével menekítette az üldözötteket valamint a valós helyzetről tájékoztatta az ország közvéleményét.  

A magyar jezsuiták pécsi Pius gimnáziumának tanára, P. Pinzger Ferenc SJ nagy buzgalommal kutatta a XVIII. századbeli magyar jezsuita misszionáriusok életútját, ebben az összeállításban közlünk egy csokorra valót a gyűjtéséből.  

A magyar jezsuiták a XX. század első felében felismerve az új társadalmi kihívásokat, az ide vonatkozó pápai enciklikák és a német jezsuiták elméleti munkássága nyomán kidolgozták a szociális apostolkodás magyarországi programjának az elméletét és gyakorlati megvalósítását. Szerzetesi és világi segítőik révén szociális hálót igyekeztek kiépíteni a rászorúlók számára, valamint meghirdették a magyar vidék, a magyar agrárifjúság felemelésének a programját, megszervezték a KALOT-ot.  

A Szatmárnémetiben, Hám János püspök kezdeményezésére letelepülő jezsuiták, az egykori Kálvária-kápolna helyén építették fel a mai neogótikus Kálvária templomot 1907 és 1908 között, amely később a város hitéletének egyik központja lett.  

 

Ebből az írásból megismerhetjük, P. Karl Rahner, a neves jezsuita teológusnak a személyes, lírai hangvételű hitvallását a jezsuita rend múltjáról és jövőjéről.  

P. Varga László SJ visszaemlékező és összegző cikkében röviden felvázolja, hogy a jezsuiták mi tettek a huszadik század első felében a társadalmi kérdés megoldására, a nyomor és a kizsákmányolás ellen harcolva, egy igazságosabb társadalmi rend felépítésén fáradozva.  

P. Alexandre de Rhodes jezsuita misszionáriust Vietnám apostolának nevezik, mivel az 1624 és 1649 közötti missziós útjain alapjaiban megvetette a vietnámi katolikus egyház alapjait valamint maradandó szellemi alkotása a ma is használt latin betűs vietnámi ábécé.  

A XVIII. század közepén, a gyengekezű portugál király nevében uralkodó Pombal márki megsemmisítette a dél-amerikai jezsuiták által vezetett indián redukciókat és a jezsuitákat Portugáliába vitette, ahol koncepciós perek eredményeként hosszú évekig raboskodtak. P. Fáy Dávid Alajos magyar jezsuita misszionárius is hasonló sorsra jutott, élete végéig a Szent Julián erődben raboskodott, mivel megpróbálta megvédelmezni az indiánokat és ellenállt a törvénytelen önkényuralomnak.  

A XVIII. században az észak-amerikai missziókban és a  délamerikai jezsuita redukciókban mintegy 40 magyar jezsuita misszionárius szolgált, a hithirdetésen kívül számos fontos földrajzi, néprajzi és más természettudományos felfedezéssel gyarapították az emberiség közös tudását.  

A XVIII. században épített makkosmáriai kegytemplom, a XX. század második felében, P. Tamás János SJ templomigazgató jóvoltából a Magyarországon szétszóratásban élő jezsuiták "lelki kikötőjévé" vált. Számos jeles jezsuita ünnepet és megemlékezést tartottak a templom falai között, amelyek közül kiemelkedik P. Pedro Arrupe római jezsuita általános rendfőnökének 1978. évi látogatása.  

P. Cser László SJ eredeti beszámolója a második világháború idejéből a sanghaji Zikawei teológiai főiskolán eltöltött évek személyes élményeiről és tapasztalatairól.  

P. Jablonkay Gábor a neves magyar jezsuita történész-tanár jelen tanulmányában áttekinti, a korabeli levelek és dokumentumok alapján a Jézus Társaságának első kapcsolatait Magyarországgal, a megtelepedés előtti időszakból.  

P. Resiz Elemér SJ rövid elemző tanulmánya a XVI-XVIII. századbeli kínai jezsuita missziók helyzetéről és problémáiról.  

P. Reisz Elemér SJ, a támingi magyar jezsuita misszió kurátorának, korabeli részletes beszámolója a misszió történetéről és helyzetéről.  

P. Pálos Antal SJ személyes hangú, bensőséges visszaemlékezése az egykori novíciustársára, Kaszap Istvánra.  

P. Bangha Béla gyermekkorának viszonylag kevés figyelmet szentelt az utókor, pedig Isten hívásának meghallása, a szerzetesi élet választása, döntő jelentőségű pillanat volt az életében.  

Az egyik legismeretebb magyar jezsuita misszionárius, P. Fáy Dávid élete nagy részét a dél-amerikai indián redukciókban töltötte, majd a hatalomraéhes Pombal márki intrikái miatt jezsuita testvéreivel kiűzték a gyarmatokról és Portugáliában élete végéig ártatlanul börtönben sínylődött.  

A Jézus Társasága megalapítója, Loyolai Szent Ignác nem tervezte, hogy rendjének női ágat is nyit, ám a korabeli igényeknek megfelelően és a pápa határozott utasítására ideiglenesen női tagokat is felvett. Azonban a jól ismert történések (Isabel Roser eset) után, megszüntették a női rendtagságot a Társaságban és a pápa rendeletben megtiltotta a női jezsuiták felvételét. A Szent Ignáci lelkiség évszázadokon keresztül mélyen megérintette a női lelkeket, ezért igyekeztek mindenkor az ezen a lelkiségen nyugvó női szerzetesrendeket és vallásos társulatokat alapítani. Az ilyen munkákban elsősorban a XIX-XX. században, számos jezsuita segítőjük akadt, akik felismerték a nőkben rejlő, a nőiségükből is adódó, sajátos emberi és lelki értékeket, és a saját tapasztalataik útján igyekeztek egyengetni a női rendek útját.  

Nagy Töhötöm (1908-1979) volt jezsuita Jezsuiták és szabadkőművesek c. könyve 1990-ben újra megjelent Szegeden az Universum Kiadónál. Kerkai Jenő (1904-1970) jezsuita mellett rendtársa, Nagy Töhötöm volt a KALOT-mozgalom dinamikus szervezője, apostola. Latin-Amerikában meghasonlott, elhagyta a rendet, laicizáltatta magát és szabadkőműves lett. A II. vatikáni zsinat másnapján jelent meg "vallomása" előbb spanyolul, majd magyarul is. A magyar helyzet és Nagy Töhötöm ismerői, így 1964-ben barátja, Nyisztor Zoltán (1893-1979), majd 1968-ban a jezsuita szociális apostol, Varga László (1901-1974) írt könyvéről kemény kritikát. Nyisztor bírálata megtalálható a szegedi kiadás függelékében: P. Varga írása eredetileg a külföldi magyar jezsuiták "Anima Una" c. rendi lapjában (1968, XI-3. szám) látott napvilágot, ezért kevésbé ismert. Itt közöljük teljes szövegét.

 

Nyisztor Zoltán kanonoknak, a magyar jezsuiták önzetlen barátjának eredeti, a kínai magyar jezsuita misszionáriusoknál, 1938-ban tett látogatásának a leírás részlete olvasható az írásban.  

Ebben az útleírásban megismerkedhetünk P. Koch István SJ és magyar jezsuita misszionárius társainak az 1928. évi a támingi misszióba tartó utazásával.  

Ebben az írásban megismerhetjük P. Zakarjás János jezsuita misszionárius életét és missziós tevékenységét a dél-amerikai redukciókban 1749-1768 között.  

A jezsuiták a XVI-XVII. századi ázsiai hitterjesztési munkájuk sikerét, elsősorban a helyi kultúrákhoz alkalmazkodva érték el, a ma inkultúrációnak nevezett módszerrel, amelyet azonban a féltékeny és más felfogást képviselő rendek hatására  pápai tekintély betiltott, ennek hatására a kereszténység terjedése elakad. Csak a II. Vatikáni Zsinat szolgáltatott elégtételt az egykori jezsuitáknak, mikor elismerték az alkalmazkodás módszerének a helyességét a modern hitterjesztésben.  

A családja és a tanítója által üldözött Kosztka Szent Szaniszló, a jezsuita noviciusok védőszentje, halála után a helyes útra térítette egykori bántalmazóit, megmentve lelkük üdvösségét.  

A szárazföldi Kínából kiüzött magyar jezsuita misszionáriusok többsége 1950-től Tajvan szigetén talált új munkaterületet, ahol a missziós hivátásukat gyakorolhatták.  

Káldi György jezsuita szerzetes, az első katolikus magyar nyelvű biblia fotrdítója 1623-ban találkozott Bethlen Gábor erdélyi fejedelemmel. A higgadt és bölcs beszédével sikerült meggyőznie az uralkodót a katolicizmus és a jezsuiták előnyös oldalairól, így a továbbiakban a katolikusok viszonylag nyugodtan ápolhatták a vallásukat a jezsuiták segyítségével Erdélyben is.  

XIV. Kelemen pápa a Bourbon udvarok nyomására, 1773-ban feloszlatta a Jézus Társaságot, de a feloszlató brévét Oroszországban nem hirdették ki, így a Társaság 1815-ig folyamatosan működött az orosz birodalom területén, elsősorban a lengyelországi és a fehéroroszországi kormányzóságokban valamint Szentpéterváron. A Társaság oroszországi és poroszországi működése által, az 1814-ben a pápai rendelettel visszaállított a Jézus Társaságának a jogfolytonossága teljes.

 

P. Varga László SJ visszaemlékezése az utolsó nagyszombati magyar jezsuita újoncévekre 1918-1919-ből. A régi magyar noviciátus utána átkerült a frissen alakult szlovák rendtartományba.  

P. Herpy Károly kínai magyar jezsuita misszionárius eredeti -1928.évi- beszámolója a missziói utazásáról a Közel-Keleten és Ceylonon keresztül valamint az első élményeiről támingi misszióban.  

In the autobiography of Fr. Derecskei recive the whole evenful 20. century: his life from Apátfalva to Buffalo, from Russian war captivity to Jesuit order.  

 

A neves jezsuita szerző ebben a régi tanulmányában megcáfolja a magyar jezsuiták nemzetietlenségéről szóló híreszteléseket és bemutatja, hogy mennyit tettek a magyar jezsuiták a nemzeti kultúráért és művelődésért a különböző tudományok terén.  

A berendezkedő kommunista hatalom első nyílt támadása a jezsuita rend ellen P. Vid József SJ és F. Várady János SJ letartóztatása és elítélése volt, ez a per volt a nyitánya a későbbi koncepciós perek sorának.  

A pécsi jezsuita rendházat 1773 őszén oszlatták fel, ez az írás bepillantást enged a követett hivatalos eljárásra és a jezsuiták további sorsára.   

P. Vajda Tibor eredeti rövid jelentése a Szovjetúnion keresztüli utazásukról és az első benyomásaik "új hazájukról", a kínai emberekről és a politikai helyzetről.  

Xavéri Szent Ferenc 1549-ben érkezett meg Japánba, ettől számítják a kereszténység elterjedését a szigetországban, azonban rövid virágzás után, több mint két száz éven keresztül üldözték a keresztényeket, csak a XIX. század utolsó harmadában újulhatott meg a katolikus hithirdetés.  

 

P. Maron József SJ naplója az 1947. szeptember-októberi kommunista fogságáról Támingban.  

 

P. Cser László SJ beszámolója a támingi magyar jezsuita misszió pusztulásáról.  

1704. március 26-án, miután a kurucok feladták Pécs városát, rác szabadcsapatok vonultak be, akik a vallási únió miatt feldühödött karlócai szerb pátriárka utasítására, megölték a városban működő négy jezsuitát.  

P. Ladányi László SJ eredeti naplója az 1940-ben, a Szovjetunión keresztüli utazásukról a támingi misszióba.  

P. Roberto de Nobili SJ, a XVII. századi Indiában, a teljesen új, az inkultúráción alapuló, sajátos hitterjesztési módszerével sok millió keresztényt szerzett. Apostoli tevékenysége még ma is meghatározó erejű az indiai katolikusok életében.  

P. Szarvas Miklós eredeti beszámolója az 1935. március 11-én, a pápa és a Hittani Kongregáció rendeletére megalakult Támingi Apostoli Kormányzóságról.   

P. Papilla Lajos SJ naplószerű beszámolója a támingi missziós központban történt eseményekről, 1946. szeptember-október hónapokban. A beszámoló után, pedig a támingi jezsuita misszionáriusok rövid életrajza olvasható.