Magyar rendtörténet

Csávossy atya elfogatása

P. Csávossy Elemér (1883–1972) a Jézus Társasága magyar rendtartományának kimagasló alakjai közé tartozik. Sokoldalú egyénisége az aszkéta és a misztikus, a tevékeny és a szemlélődő szerzetes vonásainak szerencsés ötvözetét mutatatta. Életműve is százfelé ágazó: vannak, akik a hitszónokot csodálták benne, mások a lelki vezetőt. Sokan, mint lelki írót tartják számon, másokra meg középiskolai vagy főiskolai tanárként gyakorolt maradandó hatást. A magyar rendtartománynak két alkalommal is főnöke volt. Először az első világháború után (1924 és 1927 között), majd a szerzetesrendek erőszakos feloszlatása idején, amikor azért kellett szabadságától megfosztani, hogy a szétszórtságban élő rendtagokat a személye, ne tarthassa továbbra is egységben, „illegális” közösségben.

P. Orosz László SJ tevékenysége a dél-amerikai missziókban

A jezsuiták első, több mint kétévszázados (1540–1773) működése és annak kihatása a dél-amerikai kontinensre egyszerűen felmérhetetlen. Ennek a hatalmas munka keretében számos magyar jezsuita misszionárius tevékenykedett a jezsuiták indián redukcióiban, valamint tanítottak a jezsuiták iskoláiban.

Hatvan éves a Szent Adalbert Otthon

A Magyar Bencés Kongregáció által fenntartott Szent Adalbert Otthon 2011. december elsején ünnepelte fennállásának 60. évfordulóját. A szerzetesrendek működési engedélyét megvonó, 1950 szeptemberében megjelent rendelet értelmében az tanítórendeken kívül Magyarországon több mint tízezer szerzetes és szerzetesnővér kényszerült rendházának elhagyására. Az egyház és az állam közti tárgyalások eredményeképp az elvett több mint hatszáz épületből először öt rendházat jelöltek ki 440 személy részére, ahol az idős, beteg szerzetesek ápolását végezeték.

Fontosabb magyar jezsuita évfordulók 2012-ben

Bikfalvi Géza összeállítása.

Kit ábrázol a padovai Báthory-szobor?

 

A PH novemberi számában egy Padovában tanuló skolasztikus rendtársunk írt arról, hogy új helyükön a padovai egyetem szoborparkjában található egy magyar emlék, egy Báthory István-szobor. Én tovább pontosítanám az állítást, miszerint a szobor nem az erdélyi fejedelem és lengyel király, hanem hasonnevű unokaöccsének az emlékműve, mert ezt a padovai Báthory-szobrot sok útikönyvben és utazási beszámolóban tévesen, a jezsuiták történetében is nagyon jelentős szerepet betöltő, a nevét a jezsuita emlékezetbe arany betűkkel beíró uralkodó emlékművének tartják. De a vájt fülűek tudják, hogy Báthory István (1533–1586) sohasem tanult a padovai egyetemen, de azonos nevű unokaöccsét, Báthory Istvánt (1555–1605) – a későbbi kálvinista vallású országbírót, a Károli–féle bibliafordítás kiadásának támogatóját – itt taníttatta, ezért gondolják, hogy a szobor őt ábrázolja.

A magyar jezsuita episzkopológia

Összeállításunk katolikus püspökökről szól, a magyar jezsuitákat személyesen érdeklő püspökökről. Talán mindjárt megjegyezhetjük azt is, hogy ezek a püspökök a jezsuitákon kívül sok más magyar papot is – egyházmegyést és szerzetest egyaránt – jelenlegi sajátos szempontunk szerint érdekelhetnek, éppen mivel az ő szentelőik is. Időrendi kartotékgyűjteményünkben (12. fejezet) valószínű megtalálják saját szentelő püspöküket (vagy annak szentelőjét).

A magyar rendtartomány története

A Loyolai Szent Ignác által 1540-ben alapított jezsuita rend első tagjait Oláh Miklós esztergomi prímás telepítette le hazánkban, Nagyszombaton 1561-ben.

A jezsuiták nagyszombati megtelepedése - szlovák szemmel

 A jezsuiták nagyszombati megtelepedésének 450. évfordulója alkalmából, a szlovák jezsuiták által vezetett, magát keresztény irányultságú folyóiratnak nevező, Viera a život (Hit és élet) kéthavonta megjelenő kiadvány, legutolsó, május-júniusi számában Már 450 éve jel címmel kiváló összeállítást közölt.

A fővárosi jezsuita központ élete a Tanácsköztársaság idején

A XX. század második évtizedének a végén, egy vesztes háború után, alapvető politikai és társadalmi válságok rengették meg Magyarországot, a változások és a kedvezőtlen folyamatok alapjaiban érintették a magyar egyházat és benne a magyar jezsuita rendtartomány életét, az igazi megpróbáltatások azonban a Tanácsköztársaság 133 napja alatt érték a jezsuitákat. 

Esterházy Pál jezsuita neveltetése

Esterházy Pál 1635. szeptember 7-én született Kismartonban, Nagyszombatban a jezsuita gimnáziumban tanult, ahol az iskoladrámákban jeleskedett, késõbb kiváló katona és államférfi lett. 1652-ben kinevezték Sopron megye fõispánjává és királyi tanácsossá, 1661-ben, Bécsben I. Lipót intézõjévé. 1681-ben választották Magyarország nádorává, 1687-ben a római birodalmi hercegi címet nyerte el.